Az emberi kapcsolatokról kissé eltérve megér egy témát a Föld problémája is, ami véleményem szerint az ember. Sokat olvasunk ugyebár olyan dolgokat hogy őz ugrott a kocsi elé balesetet okozva, cápa támadt emberre valahol,aligátor ragadta el xy kutyáját Amerikában. Na ugye ilyenkor lázad mindenki hogy mit képzelnek ezek az állatok hogy bemennek az ember területére. Itt álljunk meg egy szóra. Kié az a terület? Ki volt előbb? Ne csodálkozzon az ember hogy megharapja egy aligátor ha a mocsárra építkezik és elveszi az élőhelyét, akkor sem ha cápa eszi meg ha a tengerben úszkál, benne van a pakliban.

Miért gondoljuk mi azt hogy minden értünk van? Honnan ez az ego? Amennyi észt kapott az ember, azt arra is használhatná hogy rájöjjön nem a Föld van értünk, hanem mi a Földért. Egyszer el fog fogyni, egyszer vége lesz. Ha nem vigyázunk nem lesz jövőnk! De ugyebár mindent akkor tudunk igazán értékelni ha már nincs.

Másik kedvenc témám amikor úgy állnak az emberek az állatokhoz hogy azok érzéketlen mindenféle gondolkodástól mentes ösztönlények. Láttak már kutyát álmodni, vagy szomorúnak, esetleg félni,rettegni? Láttak borját elvesztő elefántot sírni? Na amikor ezekre az élőlényekre valaki azt mondja hogy nem éreznek és nem gondolkodnak az hazudik.

Ölnek az állatok kedvtelésből? Az ember erre is képes. Kissé magunkba kéne szállni és elgondolkodni azon hogy ez a Föld meddig fog még kiszolgálni minket ha így folytatjuk. Bár azt gondolom az ember gondoskodni fog arról hogy saját magát kipusztítsa, háborúkkal, vírusokkal. Viszont akkor is évszázadok, évezredek kellenek ahhoz hogy újra visszanyerje régi önmagát a bolygónk.

Mint minden bejegyzésemnél itt is élnék egy példával. Albániában élve láttam a legjobb példát a primitív emberi lény fogalmára. A szemetet az utcán az útra hajigálják ki, a tengerparton a vízbe végzik az egészségügyi dolgaikat és abban fürdenek utána. Ám ami a legelkeserítőbben hatott rám az az állatkertjük a fővárosban. Az állatok elképzelhetetlenül kicsi kertecben vannak, két oroszlán pl egy kb 4m2-es helyen volt elzárva. Az utcán a hentes előtt egy bika ki volt kötve a szarvánál fogva kb 20-cm-es lánccal a földhöz étlen szomjan a 40 fokos melegben egész nap. Ezektől az emberektől mit várunk? Józan gondolkodást? Sajnos itthon is akad hasonló gondolkodású lény.

Egy kis együttérzés kéne semmi már, belegondolni magunkat a másik helyébe, legyen az egy állat, vagy egy embertársunk. Tedd azt amit szeretnél ha veled is tennének!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.